Másodpercenként ezer és ezer keresést futtatnak le a felhasználók a Google felületén. A nagy számok arányából adódóan nyilvánvaló, hogy ennek jó része az állatbarátoktól, ezen belül is a kutyatartóktól indul. Mit tegyek, ha kedvencem nem eszik, miért hullik a szőre, hogyan taníthatom meg pacsit adni, és társaik.

Noha ezek a kérdések ártatlannak tűnnek, mégis, egy-egy fellelt és hibásnak bizonyuló tanács rosszabb esetben a blöki életébe is kerülhet. Megbízhatunk-e vakon a keresőóriás javaslataiban, vagy bánjunk óvatosan az ott megtalált információval?

Először is nem árt leszögezni, hogy a Google nem rendelkezik állatorvosi végzettséggel. Nagyon leegyszerűsítve: napjainkban néhány ezer forint ráfordításával bárki fenntarthat egy weboldalt, ahová gyakorlatilag azt ír, amit csak akar. Félreértés ne essék, attól, hogy nem állatorvos írja le, még lehet igaz. Ám a hangsúly a lehet szavon van.

Tévesen értelmezett tünetek

Az állatorvosi szakma szinte kivétel nélkül azt hangsúlyozza, hogy az interneten való keresés (és találat) soha nem helyettesíti az orvosi konzultációt.

A Google felhasználásával történő diagnosztizálás problémái:

Az internetes keresés kizárólag más gazda információin alapul. Magyarán arról van szó, hogy a tünetek, amiket a világháló találsz, nem a saját kedvenced problémáját írják le. Tehát, ha tévedsz a kutyád produkálta jelekkel kapcsolatban, akkor rossz eredményeket fogsz kapni. Csak egy példa az érthetőség kedvéért. Az embereknél a megfázás és az influenza tünetei roppant módon hasonlítanak egymásra: orrfolyás, fejfájás, levertség, bágyadtság. Mégis a tünetek között más betegségek állhatnak.

A hiányos információkból adódóan az internetes keresés téves következtetéshez vezethet. Érdemes ezt a pontot is egy példával érzékeltetni. Kedvencednél köhögést tapasztalsz, amire a Google felületén keresve rábukkansz a kennel köhögésre. Ez a fajta légúti betegség a kutyáknál nagyrészt néhány hét alatt magától elmúlik, így megkönnyebbülve hátradőlsz: blökidnek semmi komoly baja.

Ám, talán nem vagy tisztában azzal, hogy ha az állat ínye sápadt, és a köhögés mellé szívzörej is társul, akkor már nagy eséllyel pangásos szívelégtelenségről beszélünk. Dr. Google tehát hibázott a diagnózis felállítása során.

Az interneten bárki bármit közzétehet. Ahogyan az a fentiekben is említésre került, a világhálón – akár forrásmegjelölés nélkül – mindenki publikálhat. Ez persze nem elítélendő, hiszen valahol ez az internet szabadságának az alapja is. Fontos azonban, hogy az ott fellelt információt kellő kritikával kezeljük.

Sok a téves anyag és a helytelen következtetés. A jogi javaslatoktól a humán gyógymódokon át a könyvelési- és adótanácsokig az információs szupersztrádán minden, de tényleg minden elérhető. A probléma ezzel az, hogy néhány információs megfogadása, követése egyenesen veszélyes is lehet. Miért? Ennek számtalan oka van, de hogy csak néhányat említsek: nem veszik figyelembe kedvenced kórelőzményét, orvosi profilját, fennálló betegségét.

Akkor érdemes a Google-t teljes mértékben kikerülni?

Valójában az internet nagyszerű információforrás, mely megfelelően kezelve segíthet megőrizni ebed egészségét és vitalitását. Igyekezz olyan honlapokon tájékozódni, ahol szakemberek, állatorvosok szerzik a cikkeket, adják a tanácsokat.

De soha ne elégedj meg ennyivel! Ha úgy látod, hogy kutyád nem a megszokott módon viselkedik, ha betegség gyanúja merül fel, mindig konzultálj az állatorvosoddal. Lehet, csak vak lárma az egész, de egy telefont mindenképp megér.