A kutya már sok ezer éve hű társa az embernek és sok változáson ment át a megszelidítés és szocializáció folyamán. Az ember iránt érzett szeretete és hűsége feltétel nélküli és végtelen, azonban a kettejük között kialakuló kötődés kölcsönös és sokkal mélyebb, mint hinnénk.

Kölcsönös „kémia”                            

Kutatások bizonyítják, hogy az ember és kutyája közötti interakció során – simogatás, játék, de leginkább a hosszú szemkontaktus során – mindkettejük szervezetében oxitocin szabadul fel, azaz a boldogságért felelős hormon. Annyira erős kapocs alakulhat ki közöttük, mint a csecsemő és édesanyja között. Sőt, azt is bizonyították a kutatók, hogy a kölyök kutyák jobban biztonságban érzik magukat gazdájuk közelében, mintha saját anyjukkal lennének.

Bár a kutyák és a farkasok ugyanattól az őstől származnak és DNS-ük 99%-ban megegyezik, kísérletek bizonyítják, hogy a farkasok nem képesek úgy kötődni az emberhez, mint a kutyák. Ez is azt bizonyítja, hogy a kutyák nem az őket életük során ért hatások miatt képesek kötődni, hanem az evolúciónak és a hosszú múltra visszatekintő háziasításnak köszönhetően beléjük lett „kódolva”, hiszen az ember saját magától tette függővé. Emiatt a kutyában szülő-gyerek kapcsolatra emlékeztető kötődés alakult ki gazdája iránt.

Teszt

A kutyák sok tekintetben hasonlítanak a kisgyerekekhez, amit nem csak az bizonyít, hogy hasonló bánásmódot igényelnek, hanem számos kísérlet is. Egy először csecsemőkön elvégzett kísérletet alkalmaztak kutyák esetében is – ez a Idegen Helyzet Teszt. Azt szerették volna mérni ezzel, hogy mennyire ragaszkodnak a kutyák a gazdáikhoz. Ezt a tesztet könnyen elvégezhetjük mi is, amikor legközelebb kivisszük a kutyát sétálni.

Lényegében arról van szó, hogy egy kis időre magára kell hagyni a kutyust és meg kell próbálni elbújni előle. Ekkor figyelni kell, hogy mennyi idő után tűnik fel neki a hiányunk. Ha egyáltalán nem sikerül elbújni, akkor a kutyánk erősen kötődik hozzánk és minden pillanatban figyel ránk. Ha sikerül elbújnunk, de pár pillanat alatt elkezd keresni vagy látjuk, hogy kezd kétségbeesni, akkor is nagyon kötődik hozzánk, csak néha esetleg elkalandozik. Ha elbújtunk és a kutya hamarosan észreveszi, de nem kezd el keresni, csak nézeget minden irányba, akkor egy kicsit bizonytalan. A baj akkor van, ha sikerül elbújnunk és percek után sem tűnik fel neki a hiányunk.

A jó hír az, hogy ez a probléma is orvosolható a tudatos és következetes jól bevált módszerrel, a jutalomfalatokkal, hiszen a kutyusoknál mindenhez ez a kulcs. Így megtaníthatjuk neki, hogy tulajdonképpen milyen szerepünk van az életében: mi védelmezzük és óvjuk meg a világ veszélyeitől, ezért fontos, hogy szót fogadjon és figyeljen ránk mindig.