Álmodnak-e a kutyák?

Álmodnak-e a kutyák?

A kutyák álmának misztériuma egyelőre feltérképezetlen terület a tudósok előtt. Azonban szerető gazdiként nehéz elképzelni, hogy kedvencünk elszenderedést követően nem látja ugyanazt, amit mi, emberek. Mindannyian tapasztaltuk már, hogy az alvó eb olykor morog, nyafog, vagy lábával kaparó mozdulatokat imitál. Mindezt az álom hatására teszi? Vagy ezek a gesztusok, mozdulatok valami egészen mást tükröznek?

Habár a tudásunk a témával kapcsolatban meglehetősen korlátozott, néhány információt sikerült összegyűjtenem, ami talán közelebb visz az állatok álmának megértéséhez.

Az álmok és az emlékek kapcsolata

Matthew Wilson, az idegtudományok professzora és Kenway Louie egyetemi hallgató az álmok és a memória közötti kapcsolatot tanulmányozta. Patkányokkal végzett kísérletek során kimutatták, hogy az emlékek, illetve az álomképek között szoros összefüggés áll fent.

A kísérlet a következő volt. A laboratóriumi patkányoknak egy útvesztőben kellett megtalálniuk, majd megtanulniuk a helyes utat a jutalomfalathoz. Mivel az útirány nem változott, ezért az állatok agyában egy idő után rögzült a helyes megoldás: emlékké vált hol kell jobbra vagy balra kanyarodniuk.

A kísérlet közben a tudós és a növendék folyamatosan mérték a patkányok agyi tevékenységét, és azt figyelték meg, hogy az emlékek felidézésekor egyes agyterületek aktívan működnek. A két kutató később kimutatta, hogy ugyanezek az agyi területek aktiválódnak a patkányok alvása közben is. Ha a két aktivitási minta fedi egymás – mutatott rá Matthew Wilson professzor –, akkor az azt jelenti, hogy a kísérleti állatok álma, az emberekéhez hasonlóan emlékekből táplálkozik.

Mit árul el mindez a kutyák álmáról?

Vajon a fenti megállapítás alkalmazható-e négylábú barátunkra is? Wilson professor úgy véli, hogy igen. Hacsak nincs valami különleges adottsága az embereknek és a patkányoknak, akkor a kutyák és a macskák is hasonlóan cselekszenek – erősítette meg feltételezését a professzor az USA Today honlapján.

A hippokampusz, azaz az agynak az a része, amely az emlékeket tárolja, az emlősöknél ugyanúgy kapcsolódik össze. Matthew Wilson szerint, ha a hippokampusz egy patkánynál annyira fejlett, hogy emlékek tárolására alkalmas, akkor semmi nem indokolja, hogy ez a kutyáknál másként legyen. A professzor úgy véli, hogy amikor az ebek alszanak – hasonlóan az emberekhez –, a múltbéli, megélt események ismétlődnek az elméjükben.

Ismert, hogy mi emberek alvás közben a legtöbb és legintenzívebb álmokat a REM fázisban (Rapid Eye Movement, azaz gyors szemmozgás) tapasztaljuk. Légzésünk ilyenkor szabálytalanabbá és kevésbé méllyé válik, továbbá izomrángások figyelhetők meg. Szakemberek a REM fázist kutyáknál is megfigyelték, ezért feltételezhető, hogy ebünk álma is szakaszosan változik.

Amikor alvás közben figyeljük ebünket, úgy érezzük, szemernyi kétség sem merülhet fel, hogy ne látná az álmokat. Hisszük, hogy hasonlóképpen a Louie és Wilson által tanulmányozott patkányokhoz, négylábú barátunk is képes az álomképek észlelésére: boldogan futkos a parkban, szimatol az erdőben, vagy üldöz egy mókust.

Sigmund Freud szerint az álom egyfajta biztonsági szelep, mely segít feldolgozni, megélni a tudatalatti vágyainkat. Talán helyesen gondolkodunk akkor, amikor azt feltételezzük, hogy kedvencünk álmában elkapja a szomszéd bosszantó macskáját, vagy éppen azt élvezi, hogy gazdája a hasát vakargatja. Hogy ebünk álmodik-e vagy sem? Teljes bizonyossággal ma még nem tudjuk megmondani. De mindenki nézzen rá szendergő négylábú barátjára, majd ezt követően vonja le a következtetéseket.

Facebook

You May Also Like