Szinte kivétel nélkül az összes ebtartónak ismerős a probléma, miszerint az asztalhoz ülve kedvence azonnal ott terem egy-két leeső falat reményében. Természetesen a gazdik ilyenkor képtelenek ellenállni a könyörgő szemeknek, és megosztják az ételt a négylábúval. Ez, az ember és állat által egyaránt berögzült szokás azonban több problémát is felvet.

De mielőtt nyakig elmerülnénk a témában, érdemes egy-két mondatot szentelni magának a koldulás jelenségének. Miért könyörög a falatért a kutya, amikor rendszeresen kielégítő mennyiségű tápot kap?

Nos, pontosan azért, amiért mi sem tudunk ellenállni a torkoskodásnak. Ahogyan minket is a konyhába csalogat a készülő ebéd illata, úgy a kutya nyáltermelése is beindul a fenséges ételek hatására. Kedvenced tehát nem azért koldul, mert rosszul nevelt, hanem azért, mert engedelmeskedik egy ősi, ellenállhatatlan erőnek, amit ösztönnek hívnak.

Miért gond az, ha kap néhány falatot az asztalról?

Fentiek tükrében felvetődhet a jogos kérdés: miért tagadjuk meg az ebtől az ételt, ha kéri? Miért is ne ehetne annyit, amennyi jól esik neki? A probléma igencsak összetett. Egyrészt – főleg, ha vendégek vannak – nem túl esztétikus látvány a terített vacsoraasztal mellett nyáladzó kutya, másrészt egészségügyi kockázatot is jelenthet a blökinek. Mik ezek az egészségügyi kockázatok?

Az egyik probléma az elhízás, ami talán nem is szorul különösebb magyarázatra. A rendszeres és normál kutyatápos etetés melletti asztalról leeső falatok a kutya súlyának gyarapodásához vezetnek. De még ennél is veszélyesebb, hogy az ember számára készült élelmiszer káros lehet az eb számára.

Figyelem! Az emberi fogyasztásra készült ételekben található adalékanyagok – így például a cukor helyettesítését szolgáló xilitol – kockázatosak lehetnek a kutya számára. Szélsőséges esetben veseelégtelenséget, májkárosodást is okozhatnak.

Hogyan állítható meg a kutya koldulása?

A legoptimálisabb természetesen már kölyökkorban rászoktatni a blökit, hogy az asztal és környéke az ember tartózkodási helye, ott neki nincsen semmi keresnivalója. Két kézenfekvő módszert alkalmazhatsz a koldulás megállítására.

1. Szeparáció
2. Tanítás

1. A szeparáció: Radikális megoldásként nemes egyszerűséggel kizárhatod az ebet az étkezőből, szobából arra az időre, amíg a család táplálkozik. Noha a módszer kétségkívül igen praktikusnak tűnik, előfordulhat, hogy kedvenced büntetésként fogja fel a tettedet, ami a szocializáció szempontjából nem túl kecsegtető. Hacsak nem kölyökkortól fogva ezt szokta meg eb, ne alkalmazd a megoldást a koldulás visszaszorítására.

2. Tanítás: Lényegesen időigényesebb folyamat, mint a szeparáció, azonban folyományaként a blökinek nem kell nélkülöznie a család társaságát, ahányszor az asztalhoz ültök. Kiindulási alapként a kutyának ismernie, illetve maradéktalanul teljesítenie kell a marad vezényszót. Az igazi kihívást az jelenti az eb számára, hogy ezt hosszú időn keresztül – amíg az asztalnál ültök – meg is tartsa.

Hogy lehetséges ez? Hívd kedvencedet a fekhelyére, tedd elé a kedvenc játékát, majd marasztald ott. Kétségtelen, hogy mindez a kezdeti időkben rengeteg gyakorlással, koncentrációval és türelemmel jár, de az eredmény nem fog elmaradni. Ha végképp nem boldogulsz, az étkezés idejére megpróbálkozhatsz a pórázzal is. Ez is kissé radikális megoldás, ám talán nem okoz akkora lelki megpróbáltatást a kutyának, mint a teljes szeparáció. Azt követően, hogy a blöki elsajátította a tanultakat, a póráz is elhagyható.